Az idézőjel a címben a saját testi épségem érdekében került fel, mivel bármelyik szusiimádó megkövezne, ha nem használnám jelzőként. Nos a bátorságom, és az újítási hajlamom tetőpontjaként gondoltam egy nagyot, és a sokat támadott fehér rizst próbáltam egy egészségesebb, de jellegében hasonló alapanyaggal pótolni, erre pedig a köles alkalmasnak bizonyult. Több benne a rost, ásványi anyag, meg egy csomó minden, ami miatt megéri kipróbálni, valamint az íze is elég semleges ahhoz, hogy ne változtassa meg jelentősen az ízhatást. Köles? Köles.

Hozzávalók: 
250 gr köles
3-4 ek almaecet 
2-3 tk cukor
1 tk só
zöldségek tetszés szerint 
algalapok szintén tetszés szerint
szójaszósz 
wasabi por, vagy paszta 

Elkészítés: 
A kölest, hogy pergős legyen sokszor át kell mosni, de ebben az esetben azt szeretnénk, hogy ragadós legyen, így csak kétszer-háromszor mosom át. Kétszeres vízben kis lángon fedő alatt főzöm, amíg meg nem puhul, majd a tűzről levéve hagyom hűlni. 
A szusi rizs alapvetően erjedt, de az erjesztéssel már senki sem szenved, inkább egy ecetes, cukros, sós lötyivel pótolja az ízeket. Mi is is így járunk el. Egy kis tálkában az ecetet, a cukrot, és a sót összekeverjük, mehet rá a kéz meleg kölesre, majd jól összekeverjük. Kóstolás után még bátran ízesíthető. 
Jön a bonyolultnak hitt rész, ami ha igazi szusit csinálnánk tényleg az lenne, de ebben az esetben csak egy kis ügyeskedést igényel. 
Nos, elengedhetetlen kellék a bambuszroló, a feltekeréshez van hozzá szükség. 
A bambuszrolót magam elé teszem, arra fektetek egy algalapot, és egy adag beízesített kölest helyezek rá, majd vizes fakanállal megpróbálom egyenletesen elosztani rajta, úgy hogy minden sarkába jusson, kivéve a lap tetején egy kb három centi vastag sávba. 
ha ez megvan, akkor a kiválasztott, és vékonyra darabolt zöldségeket a lap aljára helyezem, úgy hogy teljes hosszában legyen elfektetve, esetleg kicsit ki is lóghat a két végén. 
Most egy bátor mozdulat következik: megfogom a bambuszroló alját, és elkezdem feltekerni az egészet. Arra vigyázok, hogy a roló ne tekeredjen be a szusi alá, így szépen végig lehet görgetni. 

Gyakorlott mozdulatok: a kölesen itt még igazgatni kell, de a répa és a zöldborsópüré lassan a helyére kerül.  
A serpenyőben balzsamecetes párolt répa van, semmi köze a készülő szusihoz, csak belelógott a képbe. :)

A végéből szinte mindig kihullik valamilyen összetevő, ez azért is van, mert célszerű szorosra tekerni, hogy a mártogatásnál ne essen szét. 
Kaptam egy hengert, amit vízbe mártott éles késsel ízlés szerinti méretű karikákra vágok, tányérra halmozom, majd jöhet a következő tekercs, és így tovább, amíg el nem fogy a köles. Egy ekkora mennyiség végére -vagy akár a közepére- érve rájön az ember, hogy milyen egyszerű, és jó is ezt csinálni, és ösztönösen már a következő töltelékre gondol. Nekem pl most avokádó, és jégcsapretek kombó ugrott be. :) 
Befejezőlépésként összekeverek fejenként kb fél-fél deci szójaszószt, ízlés szerinti wasabi pasztával. Ha por van otthon (ami szerintem jobb) akkor egy teáskanálnyit minimális vízzel keverek össze, így a tubusosnál egy intenzívebb ízű pasztát kapok, ami olcsóbb is, és eltarthatóbb, és ezt keverem el a szójaszósszal jó alaposan, hogy ne maradjanak benne kis darabok és már mehet is a "szusi" evés. :)

Ha jól jön ki a lépés a végeredmény ilyen vidám is lehet! :) 

Tipp Dömping: A köles vastagsága ízlésfüggő. Van aki a kis aranyos falatokat kedveli, más a nagyobbakat részesíti előnyben. Széles körben elterjedt tévhit, hogy a szusi=nyers hal. (ettől mindig agygörcsöt kapok) Természetesen egy autentikus szusi tálból nélkülözhetetlenek a herkentyűk, de ez a recept épp az ellenkezőjéről szól. Egy körön belül remek ötlet több különböző tölteléket is kipróbálni, így még változatosabb lehet ez a fogás, arra azonban vigyázzunk, hogy ne pakoljuk "túl" a szusinkat. Ha hűtőben tároljuk, lefedett dobozban tegyük, mert ellenkező esetben kiszáradhatnak. 

Ebben az ételben a friss spenótlevelek nyakon vannak öntve egy jó adag fokhagymás csilis narancsos szósszal, amit a vajas körte testes hatása tesz teljessé. 

Hozzávalók:
50 dkg friss spenót 
3-4 nagy körte 
2 narancs 
3 gerezd fokhagyma
2-3 ek méz 
csili ízlés szerint 
vaj a pároláshoz 

A körtéket félbevágom, a magházat és a szárat eltávolítom, az így kapott feleket egyenletesen felvágom. 
Egy tepsiben vajat hevítek, erre fektetem a körteszeleteket, és a lángot kicsire veszem. 
A spenótot párszor átmosom, majd megpárolom. Erre -szerintem- a legjobb eszköz a bambuszpároló, de ha nem rendelkezel vele, blansírozni is lehet, a lényeg, hogy ne főzzük túl.
Idő közben rá-rá nézek a körtére, megfordítom, pótolom a vajat, ha szükséges. 
Az öntethez kifacsarom a narancsok levét, beleöntöm egy kisebb lábosba, és a mézzel, a csilivel és a lereszelt fokhagymával felteszem kis lángon, forrás után pedig elzárom alatta a gázt. 
A spenótot halmokba rendezem, szépen körülrakosgatom őket a vajas körtével és nyakon öntöm a spenótrakásokat a narancsos szósszal. 
Kész. 

Tipp Dömping: A körtéket ízlés szerint piríthatjuk tovább is, a vaj mennyiségét bátran növelhetjük, leöntve a körtéket (vajból sohasem elég). Reggelire, vagy egy gyors vacsorára ideális fogás. 

Ez az étel vendégvárónak, vagy köretnek a legalkalmasabb, amikor itt az olcsó cukkini szezonja, akkor akár hetente többször is az asztalra kerülhet. A csicseriborsó jó tulajdonságai kiegészülnek a friss zöldség vitamintartalmával, így alkotva egy könnyű, és egészséges fogást. 

hozzávalók: 
30 dkg csicseriborsó
50 dkg cukkini 
2 db citrom
szezámolaj
4-5 gerezd fokhagyma 
só, bors 

A humuszhoz a legjobb száraz csicseriborsót használni, és azt beáztatni előző este bő vízben, így a főzésre már szépen megdagadnak. Természetesen konzervvel is működik a dolog, és így a dolgunk is egyszerűbb, de szerintem megéri az extra fáradságot ha ki tudjuk kerülni. 
Nos, a csicseriborsó kb egy óra alatt megpuhul, addig a cukkinikat félbevágom, a belsejüket pedig egy arra alkalmas eszközzel (pl kiskanál) kivájom, kikaparom, hogy jó sok töltelék férjen bele. :) 
A kikapart magos-húsos belső rész természetesen felhasználható, kár is lenne kidobni, én általában valamilyen rögtönzött salátát rittyentek belőle, vagy csak összekeverem egy kis mézzel, és fokhagymával. 
A csicseriborsó megfőtt közben, leöntöm a főzővizet, és hideggel helyettesítem, hogy hűljön kicsit, majd amikor már nem olyan kézégetően forró, összetöröm, természetesen a vizet előbb leöntöm róla. Az a legjobb, ha van erre a célra valamilyen elektromos eszköz, de megfelelő izomzat esetén egy pohárral is megoldható a művelet, a lényeg hogy ne legyen nagyon darabos a massza, mert különben nem tudjuk majd a cukkini burkot szépen összezárni. Ennél a pontnál kell még a humusz állagát egy kis vízzel, vagy olíva olajjal krémesebbé tenni, ha szükséges. 
A csicseri szépen le van passzírozva, már csak fűszerezni kell. Ez szinte teljesen ízlés dolga, ahány ház annyi humusz, de a számomra a citrom, a só, a fokhagyma és a szezámolaj elengedhetetlenül az alap íz részét képezik. A fokhagymát természetesen lereszelve keverem bele, a fűszerezés mennyisége teljesen ízlés dolga.
Fogok egy darab cukkinit, és kibélelem humusszal. A másik felével is ugyanezt teszem, majd összeillesztem őket. Most már csak fel kell darabolni. Ezt úgy a legegyszerűbb megcsinálni, hogy fogpiszkálókkal 2-3 centinként átszurkálom és azoknak a mentén vágom fel, szép óvatosan. Amíg egyben van úgy néz ki mint egy cukkini százlábú. :) 

A végeredmény. Zsázsacsírával díszítettem, a belső részből pedig mézes narancsos salátát impróztam :) 

Tipp Dömping: a humusz gazdagabbá tehető csírákkal, magokkal, extra olajakkal. Nehéz húsok mellé lehet igazán ellensúlyozó kísérő, de egy vega vacsorába is szépen beleillik, valamint vendégvárónak is megteszi. :) 

Az első bejegyzésem egyszerű lesz, mivel még gyakorlatlan vagyok a blogolásban. A kisfiam elég válogatós, de ezt az ételt szokta tőlem kérni, olcsó, finom, egészséges, szóval ide illik. :)

Hozzávalók: 

1 kg burgonya 
0,5 kg Brokkoli 
4 dl tejföl, vagy joghurt 
2 evőkanál olíva olaj
2 gerezd fokhagyma
só, cukor, bors

A krumplit felkockázom, sós vízben felteszem főzni. Amíg fő a krumpli rózsáira szedem a brokkolit,a legvastagabb szárát felaprítom, azt kezdem el párolni legelőször. 
A pároláshoz egy közepes serpenyőben felforrósítom az olajat, ráöntöm az apróra vágott szár darabokat, és sóval, kis cukorral, lereszelt fokhagymával, és kb egy deci vízzel kis lángon lefedve hagyom puhulni. 
A nagy rózsákat közben apróra vágom, a menet közben keletkezett szárdarabkákat beleteszem a serpenyőbe. 
Mire az aprítással végzek, a serpenyőben puhuló szárak már készen is állnak, hogy a brokkoli többi része a tetejére kerüljön. Pótlom a vizet, ha szükséges, és ízlés szerint fűszerezem, és további puhulásig lefedve párolom tovább. Ha minden jól megy, a vastagabb darabok, és a kisebb zöldek egyszerre lesznek omlósak. 
Amíg ez a folyamat tart, addig a -jó esetben- közben megfőtt krumpliról leöntöm a vizet, és nyomóval összetöröm, majd a tejfölt hozzáöntöm. 
A puha és gőzölgő brokkolit most belekeverem a krumpliba, jó alaposan, és ha szükséges utóízesítem. 

Tipp Dömping: minél ropogósabb a brokkoli annál egészségesebb. Jó alternatíva a bambusz pároló, nekem van, bár nem annyira elterjedt.
A fűszerezésnek csak a fantázia szabhat határt, én a szójaszószt is egy jó opciónak tartom, de csilipaprikát is el tudom bele képzelni. Feltétnek egy tükörtojás- pirítós kombó teljessé teheti ezt az ételt, és díszítésnek egy kis olívaolaj teljesen jó.  

Itt egy kép, a végeredményről, nem a legjobb, de amikor csináltam még nem tudtam, hogy blog lesz belőle. :)